egyházi hivatal betöltése: egyházi hivatalnak illetékes egyházi hatóság által alkalmas személyre történtő ráruházása. - 1. Az ~nek lényeges elemei: a személy kiválasztása (designatio personae) és a hivatal átadása (collatio tituli), s ezekhez járulhat a birtokbavétel (captio possessionis). Ha más illetékes a személy kiválasztására és más a hivatal átadására, ez utóbbi hatóság jogosult az ~re (147.k., vö. 148.k., 189.k. 1.§). - 2. Az illetékes hatóság ált. elve, hogy az a hatóság jogosult a hivatal betöltésére, amelyre az illető hivatal konkrét megalapítása (erectio), megszüntetése és módosítása tartozik (148.k.), hacsak a jog másként nem rendelkezik. A pléb. betöltésére pl. az a mpp. az illetékes, akinek az illető pléb-t megalapítani joga lenne, ha még nem létezne, s aki azt megszüntetheti (515.k. 2.§), noha a plnosok jogait és kötelességeit az egyetemes egyhjog határozza meg. - A CIC-ben kimondott alapelvtől eltérően rendelkezik a jog az olyan hivatalok esetében, amelyek betöltése v. legalább annak végső mozzanata, a hivatal átadása nem kíván külön hatósági intézkedést, hanem magánál a jognál fogva történik (pl. megerősítésre nem szoruló választással. Ugyancsak eltérnek az ált. elvtől azok az esetek, amikor a hivatal betöltésére illetékes gondatlansága v. akadályoztatása miatt a betöltés joga másra háramlik (155.k.), v. a pápa a hivatal betöltését magának tartja fenn (vö. 331.k.), ill. az egyetemes v. a külön jog másként rendelkezik (pl. 504. és 509.k.). - 3. Az ~nek szükségessége. Egyh. hivatalt kánoni betöltés nélkül érvényesen elnyerni nem lehet (146.k.). Az Egyh. hierarchikus jellegéből következik, hogy benne hivatalos feladatkört ki-ki csak az illetékes hatóság közreműködésével kaphat. Aki a hivatalt súlyosan beszámítható módon (1321.k. 1.§) törvénytelenül foglalja el, bitorlónak minősül és büntetendő (1381.k.). - 4. Az ~nek szubjektív feltételei. Ahhoz, hogy valaki egy adott egyh. hivatalt elnyerhessen, meg kell felelnie az ált. és a szóbanforgó hivatal sajátos követelményeinek. Ált. követelmény az Egyh-zal való közösség (→communio) és az →alkalmasság. A teljes lelkipásztori gondozás kötelezettségével járó hivatalokat, amelyek ellátásához áldozópapság, ppség szükséges, érvényesen csak olyan személlyel lehet betölteni, akit pappá szenteltek (150.k.). Ellentétben pl. a kk. egyházfegyelemmel, nem lehetséges az, hogy papi rendben nem lévő személy papi működést kívánó hivatalt kapjon és kötelességeinek csupán mások útján tegyen eleget. - 5. Az ~nek objektív követelményei. a) A →simónia kizárása. Az ~nek minden megvesztegetéstől mentesen kell végbemennie. A hivatal simóniás (vö. CIC 1917:727.k.) úton végzett betöltése magánál a jognál fogva érvénytelen (149.k. 3.§) és büntetendő (vö. 1386.k.), akár a jelölt, akár a hatósági személy volt a korrupció kezdeményezője. Az ~ akkor is érvénytelen, ha pusztán a személy kiválasztását (pl. a választást) végezték anyagi javakért ellenszolgáltatásul (vö. CIC 1917:729.k.). A javadalmi rendszer fokozatos megszűnése miatt a simónia problémája is vesztett jelentőségéből. - b) A betöltés határideje. A lpászt. gondozásra kötelező hivatalok betöltését súlyos ok nélkül nem szabad elhalasztani (151.k.). A hivatalok betöltésének egyes módjaira (a szabad adományozás kivételével) a jog ennél konkrétabb határidőket is szab, a személy kiválasztására pl. 158.k. 1.§, 161.k., 165.k., 177.k., 179.k. 1.§; a hivatal átadására 57.k. 1.§. - c) Az összeférhetelenség kizárása (compatibilitas). Senkinek sem szabad 2 v. több össze nem egyeztethető (incompatibilis) hivatalt adni, melyeket ugyanaz a személy egyszerre nem tud ellátni (152.k.). Az egyidejű ellátásra való képtelenség lehet fiz., ha az illető személy fizikailag nem tud egyszerre megfelelni a különböző hivatalokkal járó kötelezettségeknek, v. jogi, ha maga a jog minősít bizonyos hivatalokat egymással összeférhetetlennek. Ilyen hivatalok a Codex szerint pl. az →egyházmegyei kormányzó és az →egyházi vagyonkezelő (423.k. 2.§); az →általános helynök, →püspöki helynök és a →penitenciárius kanonok (478.k. 2.§); ugyanabban a perben a →kötelékvédő és az →ügyész (1436.k. 1.§), valamint a különböző helyeken való helybenlakást kívánó hivatalok (526.k. 1.§; 533.k. 1.§). A hivatalok összeférhetetlensége a betöltést csak tilossá teszi, de nem érvényteleníti (vö. 152.k.). - d) Az üresedés. Érvényesen betölteni csak jogilag üresedésben levő hivatalokat lehet (153.k. 1.§). A hivatal jogilag (de iure) akkor van üresedésben, ha nincs senki, aki törvényesen birtokolja; ténylegesen (de facto), ha törvénytelenül sem birtokolja senki, vagyis a hozzá tartozó jogkört illetéktelenül sem gyakorolják.

- Ha valaki jogilag meg nem ürült hivatalt kapott, a betöltés nem csupán érvénytelen, de utólag sem válik érvényessé azáltal, hogy a hivatal később megürül (153.k. 1.§). Kivétel az az eset, amikor a hivatalt meghatározott időre adják. Ilyenkor a határidő lejárta előtti 6 hónap folyamán a hivatal már érvényesen betölthető, de a betöltés csak a hivatal megürülésének napjától lép hatályba (153.k. 2.§). - A jogilag üres hivatal betölthető, ha határozattal v. bírói ítélettel szabályosan kinyilvánították, hogy ez a birtoklás nem törvényes, és erről a kijelentésről a betöltési okmány említést tesz (154.k.). - A hivatal odaígérésének semmilyen jogi hatása nincs (153.k. 3.§). A →koadjutor kinevezése nem ígéret, hanem a hivatal betöltésének egy több lépésből álló, sajátos formája (403.k. 3.§, 409.k. 1.§). - e) Az írásba foglalás. Minden ~t írásba kell foglalni (156.k.), de ez nem érinti a hivatal elnyerésének érvényességét (vö. 10.k.), csupán a külső fórumon való bizonyíthatóságot szolgálja. - 6. Az ~ módjai. A 147.k. az ~ kifejezést leszűkíti a hivatal átadásának mozzanatára. A személy kiválasztása így a betöltés végső lépésének előfeltételeként szerepel. A betöltés fajai eszerint: a) az illetékes egyh. hatóság részéről végzett szabad adományozás, melyben a személy kiválasztása és a hivatal átadása egybeesik; b) a hatóság által végzett →beiktatás, ha előzetesen bemutatás útján jelölték ki a személyt; c) a hatóságtól adott →megerősítés, ha előtte →egyházi választás történt; d) az →engedélyezés, ha felmentéskéréssel egybekötött választást végeztek; e). az egyszerű választás (electio simplex) és a megválasztott részéről történő elfogadás (acceptatio), ha a választás megerősítése a jog szerint nem szükséges. - Egyes hivatalok betöltése a föntiektől eltérő módon is lehetséges (vö. pl. 199 k. 6.). E.P.

Peridoca 1988:363. (Erdő Péter: Quaestiones quaedam de provisione officiorum in Ecclesia); 1991:499. (Uő: De incompatibilitate officiorum, specialiter paroeciarum) - Erdő 1991:132.